Holcim Hungária Cementipari Zrt. Dabason

Közlemény környezetvédelmi hatósági eljárás határozatáról

  HATÁROZAT

 A Holcim Hungária Cementipari Zrt. (2541 Lábatlan, Rákóczi Ferenc utca 60.; a továbbiakban: Kérelmező) megbízásából az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. (1033 Budapest, Mozaik u. 14/a.) által benyújtott kérelmére, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom,

hogy a Dabas 0766 hrsz-ú ingatlanon történő elosztó- és logisztikai központ létesítésének
jelentős környezeti hatása nincs.


A tevékenység jogerős építési, illetve vízjogi létesítési engedély, majd az ezek alapján elkészült létesítményre vonatkozó jogerős használatbavételi, illetve vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg. Az építési engedélyhez, és a használatbavételi engedélyhez szükséges a Felügyelőség szakhatósági állásfoglalása is.


I.
Alapadatok

A tervezett létesítmény helye: Dabas 0766 hrsz.-ú ingatlan

A Kérelmező adatai:
Neve:             Holcim Hungária Cementipari Zrt.
Székhelye:         2541 Lábatlan, Rákóczi Ferenc utca 60.
Cégjegyzékszáma:    11-10-001582

A tervezett tevékenység ismertetése:

Tervezési terület nagysága: 11, 5129 ha

A tervezett elosztó- és logisztikai központban ömlesztett cement tárolását, csomagolását és elosztását végzik.

A telephelyen kialakított vasúti fogadóállomáson a zárt tartálykocsikkal beszállított, ömlesztett állapotú cementet 4 db, egyenként 3000 tonna tároló kapacitású, zárt vasbeton tároló silóba fejtik át, majd innen adagolják a közúti kiadóhelyekhez, vagy szállítják zárt szállítórendszereken keresztül a cementcsomagoló üzemrészbe.

A cementet ömlesztve vagy zsákos csomagolásban adják ki.

A silók melletti épületbe csomagológéphez zárt hídban vezetett szállítószalagon érkezik a cement, melyet aztán zsákokba töltenek. A zsákolt cement szállítása a zárt csarnoképületbe beépített palettázó géphez szintén szállítószalagon történik.

Az egységrakományba rendezett zsákolt cement fedett térben történő közúti kiadása is ebben az épületben történik.

A közúti ömlesztett kiadó állomások (4 kiadó) közvetlenül a tároló silók alatt helyezkednek el. Az ömlesztett kiadás egy zárt rendszer segítségével a silókból közvetlenül a tehergépkocsi töltőnyílásába történik, melyhez hídmérleg kapcsolódik.

Az üres zsákok és raklapok fogadása, tárolása a csomagoló-palettázó csarnok erre kialakított épületszárnyában történik.

A tervezett tevékenység közvetlen hatásterületének vélelmezett határa: Dabas város közigazgatási határán belül.


II.
Előírások a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb engedélyek megszerzéséhez

Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi előírások:

Zaj-és rezgésvédelem:
Az építési engedélyezési tervekben a létesítménytől származó zajkibocsátást és a környezetben okozott tényleges zajterhelés számszerű értékét a véglegesített építész-, gépészeti- és technológiai tervek alapján, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 284/2007. Korm. rendelet) 2. számú mellékletében előírt tartalommal kidolgozott zajvédelmi munkarészben meg kell határozni, illetve igazolni kell a külön jogszabályban, jelenleg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben (továbbiakban: 27/2008. KvVM-EüM együttes rendelet) előírt határértékek teljesülését.

A tervezett létesítmény megközelítéséhez és a beruházási terület feltárásához szükséges közlekedési létesítményekre vonatkozó építési engedélyezési tervek zaj- és rezgésvédelmi munkarészében igazolni kell, hogy az építésre kerülő útszakaszok és útcsatlakozások forgalmától származó zaj - alkalmazva a 27/2008. KvVM-EüM együttes rendelet 4. § (5) bekezdésében és a 284/2007. Korm. rendelet. 2. számú melléklet 4. és 5. pontjaiban foglalt követelményeket is - nem haladja meg a 27/2008. KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékeket.

Az építőipari kivitelezési tevékenységet a 284/2007. Korm. rendelet 12. §-ban előírt követelmények érvényesítésével kell végezni, amennyiben a 284/2007. Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése szerinti eljárás lefolytatása szükséges, azt a kivitelező az építési engedély jogerőre emelkedését követően a 284/2007. Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése szerinti tartalommal elkészített kérelem benyújtásával az építési tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal köteles a környezetvédelmi hatóságnál kezdeményezni.

Az építési tevékenység megkezdésének várható időpontjáról és a kivitelező 284/2007. Korm. rendelet 12. §-ban és 13. §-ban foglalt, építési zajjal kapcsolatos kötelezettségekre irányuló tájékoztatásáról az építési engedély jogerőre emelkedését követő 15. napig az engedélyes köteles a Felügyelőségnél nyilatkozatot tenni.

A tervezett építmény megvalósulását követően, zajméréseken alapuló szakvéleményben bizonyítani kell, hogy a létesítmény környezetében található védendő területeken, és a védendő homlokzatok előtt teljesülnek a 27/2008. KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékek.

Levegőtisztaság-védelem:
A telephelyen létesítendő bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező forrásokra létesítési engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló többször módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 4. 1. számú melléklete szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően, melyet az építési engedély kérelemmel egyidejűleg kell benyújtani. A létesítési engedély kérelemben be kell mutatni a telepítendő pontforrásokhoz tartozó berendezéseket (leválasztókat) és számítás(ok)kal igazolni kell a kibocsátási határértékek betartását.

Vízvédelem:
1.    A földmunkák végzése alatt esetlegesen tapasztalt talaj illetve talajvíz szennyezés esetén a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (a továbbiakban: Felügyelőség) haladéktalanul értesíteni kell, és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: favR.) alapján a Felügyelőség jóváhagyásával intézkednie kell.

2.    Fokozottan kell ügyelni arra, hogy az építési munkák során a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezése ne következhessen be.

3.    Az építési, felvonulási területen a munkagépek javítása, karbantartása, valamint tisztítása nem végezhető.

4.    A terepfeltöltési, építési munkákhoz csak tiszta, szennyeződésmentes, hulladéknak nem minősülő anyag használható fel.

5.    A felszín alatti építményeket úgy kell kivitelezni, hogy a talajvíz szintjét és az áramlási viszonyokat káros mértékben ne befolyásolják és ne változtassák meg.

6.    A csapadékvíz összegyűjtésére, tisztítására, elvezetésére, továbbá a későbbiekben esetlegesen tervezett vízbeszerző kútra külön eljárás keretében a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott tartalmú engedélyezési dokumentáció és mellékletek benyújtásával vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől.

7.    A vízjogi engedélykérelemhez mellékelni kell a csapadékvíz szikkasztása miatt a monitoring rendszer tervét, melyben javaslatot kell tenni a megfigyelőpontok számára, elhelyezésére, a vizsgálandó komponensek körére és a vizsgálatok gyakoriságára.

8.    A vízjogi létesítési engedélykérelemhez csatolni kell az előzetes vizsgálati dokumentáció 3.2.1. számú mellékletét.

9.    A tervezett záportározóban csak tiszta, illetve megfelelően előtisztított (olaj- és iszapfogón átvezetett) csapadékvíz vezethető be. A burkolt utakról illetve a parkolókból csapadékvíz csak tisztítás után vezethető a záportározóba.

10.    A kamionmosó állomásról, a targoncatöltő állomásról, a műhelyépületből és kompresszorgépházból elvezetett csurgalékvizek, illetve tisztításból származó vizek csak megfelelő előkezelést követően vezethetők a telepi szennyvízgyűjtő hálózatba.

Hulladékgazdálkodás:
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni.

A tevékenység során keletkező hulladékokat a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. A hulladékkezelés során a hasznosítást előnybe kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben.

A keletkező veszélyes hulladékok kezelésénél a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 98/2001. Korm. rendelet) előírásait be kell tartani.

A tevékenység során kitermelt földet szennyezettsége esetén be kell sorolni a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet (a továbbiakban: 16/2001. Korm. rendelet) szerint.

A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtéséről, nyilvántartásáról és a Felügyelőségnek történő bejelentési kötelezettség teljesítéséről gondoskodni kell a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 164/2003. Korm. rendelet) előírásai szerint.

A létesítés során be kell tartani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben (a továbbiakban: 45/2004. BM-KvVM együttes rendelet) előírtakat. Az építési engedély kérelemben be kell mutatni a keletkező építési és bontási hulladékokat, EWC kódszám, megnevezés, mennyiség és azokra tervezett hulladékkezelő szervezetek tekintetében (építési hulladék terv és nyilvántartó lap, a keletkezett építési-bontási hulladékok szakszerű elszállíttatásának igazolása, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolása, továbbá a majdani üzemelés során keletkező hulladékok elszállítására kötött szerződések másolata).

Táj- és természetvédelem
Az ingatlan ÉNy-i határán a tájjellegnek megfelelő, őshonos fajokból álló három szintes véderdősáv alkalmazásával minimum 20 méter széles sávban növénytelepítést kell végezni.

Az ingatlan ÉK-i és DNy-i határán a meglévő növényállomány meghagyásával és ahhoz illeszkedve, minimum 20 méter széles növénysávot kell kialakítani őshonos fajok alkalmazásával.

Az ingatlan vasút felöli határán a meglévő növényállomány felhasználásával és annak kiegészítésével tájesztétikai szempontú fásítást kell végezni őshonos fafajok alkalmazásával.

Szállítási útvonalként csak az M5 autópálya - Újhartyán-Dabas összekötő út – 4604. sz. út dabasi szakasza vehető igénybe.

Ki kell dolgozni a várhatóan forgalomnövekedéssel terhelt 4604. sz. út Újhartyán-Dabas összekötő útig terjedő szakaszára a meglévő fasor kiegészítését, felújítását.

Az intenzív területbolygatással járó munkálatokat fészkelési időn kívül, augusztus és február között kell végezni.


A szakhatóságok előírásai:

Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 8617-3/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötései:

„Az építkezésen foglalkoztatott dolgozók számára ivóvízellátást és szociális helyiségeket folyamatosan biztosítani kell.

Az Elosztó- és Logisztikai Központ létesítése és üzemeltetése nem járhat a környezet - a talaj, a talajvíz és a levegő - szennyeződésével, azt műszaki technológiai és környezetvédelmi előírások betartásával ki kell zárni. A műhelyépületben, a kompresszorgépházban, a kamionmosó- és a targoncatöltő állomásoknál keletkező szennyvizeket, illetve a parkoló-felületekkel érintkező csapadékvizeket olajleválasztó és iszapfogó műtárgyon keresztülvezetve kell megtisztítani.”

A Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 22.2/10110-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötései:

„A létesítmények építési engedélyezési eljárása során Igazgatóságunknak meg kell küldeni a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. sz. melléklet 2.4. pontja alapján összeállított humuszos talajréteg mentését megalapozó talajvédelmi tervet. Az építési dokumentációnak összhangban kell lennie a talajvédelmi tervvel, a humuszos feltalaj felhasználását tételesen részletezni kell, különös tekintettel a helyben felhasználandó, illetve elszállítandó mennyiségekre.

Amennyiben a beruházás megvalósítása során a 2007. évi CXXIX. tv. 14. § (1) bekezdésének bármely pontjában leírtak bekövetkezésével számolni kell, a beruházás megkezdése előtt időleges más célú hasznosítás engedélyezését kell kezdeményezni az illetékes Földhivatalnál. Az eljárás során Igazgatóságunk talajvédelmi szakhatósági állásfoglalását a 90/2008. (VII. 10.) FVM rendelet 2. sz. melléklet 2.5. pontja alapján összeállított, mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tévő rekultivációs talajvédelmi terv alapján adhatja meg.

Mezőgazdasági területeket is érintő havária esetén Igazgatóságunkat haladéktalanul értesíteni kell.”

*

Felhívom a figyelmét, hogy a tevékenységével okozati összefüggésbe hozható, az épített vagy természetes környezetben kimutatható károkozásért teljes körű felelősséggel tartozik.

Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 250 000 Ft.

Jelen döntés ellen a közléstől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, amelyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség.


Indokolás

A Kérelmező megbízásából az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. (1033 Budapest, Mozaik u. 14/a.) benyújtotta a Felügyelőségre az „Elosztó- és logisztikai központ” című előzetes vizsgálati dokumentációt.

A Kérelmező a 250 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat lerótta.

A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. számú mellékletének 140. pontja alapján az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat-köteles.

A fenitek alapján a Felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárást 2010. június 2. napján megindította.

A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megindításáról az ismert ügyfeleket.

A Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően, az R. 3. § (3) és (4) bekezdései értelmében – az eljárás megindításáról szóló értesítésével egyidejűleg - a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett létesítmény helye szerinti Dabas Város Önkormányzat Jegyzőjének.

Dabas Város Önkormányzat Jegyzője 20015-7/2010. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget a közlemény közhírré tételéről. A Felügyelőséghez az R. 3. § (3) bekezdésének d) pontjában megjelölt időponton belül az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett.

A Felügyelőség, figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra, megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete alapján az ügyben érintett szakhatóságokat.

Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 8617-3/2010. számú, a Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 22.2/10110-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység végzéséhez a rendelkező részben foglalt kikötésekkel hozzájárult.

Dabas Város Önkormányzat Jegyzője 20009-8/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában az alábbiakat írta elő:
„A tervezett Elosztó- és logisztikai központ létesítéséhez a tervező által készített 30/2010. munkaszámú előzetes vizsgálati dokumentáció alapján az alábbi kikötéssel hozzájárulok:
A vízügyi, útügyi és egyéb nem hatáskörünkbe tartozó engedélyezési eljárásokban szakhatóságként részt kívánunk venni, és a tervdokumentációk elkészítése során előzetes tervezői egyeztetést kérünk.
Indokolás
A KDV Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - a beruházással kapcsolatban - előzetes vizsgálati eljárása során megkereste hatóságomat.
Az ingatlanon természetvédelmi objektum nem található.
Az előzetes dokumentáció áttanulmányozása során megállapítottam, hogy 38/2004. (IX. 28.) számú önkormányzati környezetvédelmi rendelettel nem ellentétes.”

A Felügyelőség Dabas Város Önkormányzat Jegyzőjének fenti kikötését nem szerepeltette a rendelkező részben, tekintettel arra, hogy jogszabály rendelkezik az egyes engedélyezési eljárásokba bevonandó szakhatóságokról.

Dabas Város Körzeti Földhivatala 10.427-2/2010. számon szakhatósági állásfoglalását a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 8. § (2) bekezdése („A szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet.”) alapján a tevékenység végzéséhez nem járult hozzá, mivel az érintett terület egy része a település azonos művelési ágú termőföldjeinél átlagosnál jobb minőségű (4. minőségi osztályú szántó) termőföldnek minősül.

Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. 2010. július 15-én kelt IMS/689/2010 iktatószámú levelében értesítette a Felügyelőséget, hogy időközben az érintett 0766 hrsz.-ú ingatlan művelési ág alóli kivonása megtörtént, a vonatkozó határozatot levelükhöz mellékelték, ezért a Felügyelőség KTVF: 36527-10/2010. számon ismét megkereste Dabas Város Körzeti Földhivatalt.

Dabas Város Körzeti Földhivatala 10.427-3/2010 számú szakhatósági állásfoglalásában a 10.427-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalását felülvizsgálta és a tevékenység végzéséhez kikötés nélkül hozzájárult, mivel a kérdéses földrészletre, végleges más célú hasznosítási eljárás lezárásaképpen 10.393-6/2010. számon döntést hozott, melyben engedélyezte a 0766 hrsz.-ú földrészletből a módosított kérelemhez csatolt terület kimutatás szerint
       2,1756 ha       35,90 Ak      4 minőségi osztályú      szántó
    10,2832 ha    106,95 Ak      5 minőségi osztályú      szántó
    12,4588 ha    142,85 Ak                  szántó
végleges más célú hasznosítását logisztikai elosztó központ céljára.

A Felügyelőség ez előzetes vizsgálati dokumentációt zaj- és rezgésvédelmi, valamint levegőtisztaság-védelmi szempontból hiányosnak találta, ezért KTVF: 36524-9/2010. számon tényállás tisztázásra szólította fel a Kérelmezőt, melynek IMS//731/2010. számon eleget tett.

Lengyel Gergely az előzetes vizsgálati dokumentációba betekintett. Az előzetes vizsgálati dokumentációból megállapítható, hogy a tervezett tevékenységből származó forgalomnövekedés érinti a 4604. sz. összekötő utat, így a Ket 15. § (1) és (3) bekezdései alapján a várható hatások Lengyel Gergely jogát vagy jogos érdekét érinthetik. Lengyel Gergely 2010. augusztus 10-én érkeztetett levelében ügyfélként bejelentkezett az eljárásba. A Felügyelőség KTVF: 44877-1/2010. számú végzésében megállapította, hogy Lengyel Gergelyt az ügyfél jogállása illeti meg.

A Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség (1075 Budapest, Károly krt. 3/a; továbbiakban: Levegő Munkacsoport) 2010. augusztus 13. napján érkeztetett levelében a tárgyi eljárásba bejelentkezett és kérte ügyfélként való elfogadását. A Felügyelőség KTVF: 45061-1/2010. számú végzésében megállapította, hogy a Levegő Munkacsoportot az ügyfél jogállása illeti meg.

Dr. Bartháné Harsányi Nóra és Tóthné Fajt Edit, dabasi lakosok 2010. augusztus 13. napján érkeztetett leveleikben a tárgyi eljárásba bejelentkeztek és kérték ügyfélként való elfogadásukat. A Felügyelőség KTVF: 45062-1/2010. és KTVF: 45064-1/2010. számú végzéseiben megállapította, hogy Dr. Bartháné Harsányi Nórát és Tóthné Fajt Editet az ügyfél jogállása illeti meg.

A Felügyelőség a dokumentáció elbírálása során figyelembe vette az R. 5. számú mellékletében foglaltak szerint, a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában.

Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség:


Levegőtisztaság-védelmi szempontból:
Az előzetes vizsgálati dokumentáció a kiegészítését követően levegőtisztaság-védelmi szempontból megfelel az R. 4. számú mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek; részletesen bemutatásra kerül a tevékenység, valamint annak hatása a környezet levegőminőségi állapotára.

Dabas külterületének északi részén, ~11,5 ha területen a Kérelmező cement késztermék elosztó és logisztikai központ létesítését tervezi 500 000 tonna éves maximális forgalmi kapacitással. A beszállítás a Budapest - Lajosmizse 142. sz. vasútvonalon, míg a kiszállítás a 4604. sz. (Dabas), majd a 4606. sz. (Újhartyán) összekötő úton történne az M5 autópályán.

A beszállítás csúcsidőszakban 4 irányvonattal tervezett, ami vonatonként 15 vagont jelent 50 tonna/vagon kapacitással.
A közúton történő kiszállítás maximális forgalma a tervek szerint napi 91 darab cementet kiszállító járművet (24 tonna/teherautó) jelent.
A cement mennyiségének 25%-a zsákos formában, a 75%-a pedig ömlesztett formában kerül kiszállításra.

A tevékenységhez öt vasúti lefejtő állomás és négy cementtároló siló (3000 tonna/siló kapacitás) is tartozik, melyekhez nagyhatékonyságú zsákos porleválasztók lesznek csatlakoztatva. Az ömlesztett cement kiadásához négy közúti kiadó állomás is létesülne teleszkópos töltő berendezéssel és portalanító berendezésekkel. A cement zsákolásához a csomagolóüzemben 100 tonna/óra kapacitású csomagológép áll rendelkezésre, a silókból a cement szállítása gumihevederes szállítószalagon történik, melyhez portalanító berendezések kerülnek felszerelésre.

A dokumentációban bemutatásra kerülnek a telepítendő pontforrások, és azok telephelyen belüli elhelyezkedése a telep helyszínrajzán ábrázolva. A pontforrások számításon alapuló legnagyobb hatásterülete 260 méter, a bemutatott térképszelvény alapján ezen belül lakóépület nem található.

Az üzemelés során a telephelyen kis mértékű levegőterhelést okoznak a szállító járművek, a telephelyen belüli anyagmozgatást végző munkagépek kibocsátásai és az ehhez kapcsolható porképződés, melyek a telephely területén okoznak változást a környezeti levegőminőségben.
A benyújtott kiegészítés alapján a közúti szállítás hatásterülete az alap légszennyezettséget is figyelembe véve 20 méter.

Fentiek figyelembe vételévet levegőtisztaság-védelmi szempontból részletes hatásvizsgálat lefolytatását nem tartom indokoltnak.

A Felügyelőség levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos véleményét az ez előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint annak kiegészítése az R. és a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló többször módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet alapján alakította ki.

Zaj- és rezgésvédelmi szempontból:
A tervezett létesítmény telepítésével, valamint a létesítmény használatba vételét követő időszakban zaj- és rezgésvédelmi szempontból az R. 4. számú mellékletében foglaltak alapján, illetőleg a 284/2007. Korm. rendeletben előírt követelmények figyelembe vételével nem feltételezhető jelentős környezeti hatás.

Az előzetes vizsgálat alapján a létesítésnek és megvalósulást követő üzemeltetésnek - figyelemmel az R-ben és a 284/2007. Korm. rendeletben foglalt előírásokra - környezeti zaj- és rezgésvédelmi szempontból nincs akadálya.

A létesítménytől származó zaj- és rezgéshatás értékelésénél a Felügyelőség figyelembe vette, hogy a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak szerint a kimutatott hatásterületen a létesítménytől származó zaj 27/2008. KvVM-EüM rendeletben előírt terhelési határértékei teljesülnek. A zaj elleni védelem követelményeinek teljesülését a továbbtervezés és építési engedélyezés során ellenőrzi a Felügyelőség, az ehhez szükséges követelmények a rendelkező részben előírásra kerültek.

A környezethasználatra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség a 284/2007. Korm. rendeletben foglalt követelmények figyelembe vételével mind a megvalósítás, mind az üzemeltetés időszakára előírásra kerültek.
Az ellenőrző zajvizsgálatra vonatkozó követelményeket az építményre vonatkozó építési engedélyezési eljárás során írja elő a Felügyelőség.

Felszíni és felszín alatti vizek, valamint a talaj védelme szempontjából:
A tervezési terület a favR. 7. §-a és a 2. számú melléklete szerint, a 7. § (4) pontjában meghatározott 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térkép alapján felszín alatti víz szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen helyezkedik el.

A favR. 8.§-a alapján a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében a tevékenység csak környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel, az elérhető legjobb technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával, ellenőrzött körülmények között és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.

Az előzetes vizsgálati dokumentáció 3.2.1. számú mellékleteként benyújtott „Környezetállapot Vizsgálat dokumentáció”-ban bemutatásra került a talaj és talajvíz minőségi állapota. A vizsgálat komponensek közül csak talajvíz esetén lépte túl a nitrát és a triazinok (növényvédőszer) koncentrációja a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2./2. és 2./12. számú mellékletének a komponensekre meghatározott (B) szennyezettségi határértéket, melyek a mezőgazdasági területhasználat következményei, a tervezett tevékenységhez nincs közük.

Az előzetes vizsgálati dokumentáció 3.2.1. számú melléklete megfelel a favR. 13. § (1) bekezdés b) és c) pontjai alapján elkészített és a 4. számú melléklet I. II. fejezete szerint összeállított dokumentációnak (elővizsgálati dokumentáció), ezért a vízjogi létesítési engedélykérelemhez ismételten nem szükséges elvégezni az elővizsgálatot.

A vízellátást – szociális, ipari (kamionmosó, takarító), tüzivíz, locsoló vízigény – a DAKÖV Kft. által üzemeltetett közműhálózatról, a szennyvíz elvezetést szintén a DAKÖV Kft. által üzemeltetett közcsatornára való rákötéssel tervezik megoldani. A későbbiekben a locsolóvíz igények kielégítésére mélyfúrású kutat terveznek létesíteni.

A kamionmosó állomásról, a targoncatöltő állomásról, a műhelyépületből és kompresszorgépházból elvezetett olajjal szennyeződött csurgalékvizek előkezelést követően a telephely belső szennyvízcsatornáján keresztül kerülnek a közcsatornába.

A területre hulló csapadékvíz egy része a zöldfelületen elszikkad, a burkolt felületekre hulló csapadékvizeket (tetőfelületit tisztítatlanul, a parkolókra, utakra hullót tisztítás után) záportározóba gyűjtik és onnan a Duna-völgyi-főcsatornába vezetik. A csapadékvíz elvezetése és elhelyezése normál körülmények között sem a talajt sem a felszín alatti vizeket nem terheli.

A rendelkező részben foglalt előírások betartása mellet az építés és az üzemelés ideje alatt normál üzemi körülmények között felszíni, felszín alatti víz és talaj vonatkozásában nem várható jelentős környezeti hatás.

A Felügyelőség a rendelkező részben foglalt előírásait a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, favR. és a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet alapján adta meg.

Hulladékgazdálkodási szempontból:
Az előzetes vizsgálati dokumentációban bemutatásra került a Kérelmező hulladékkezelési technológiája.

A benyújtott dokumentációt átvizsgáltam, megállapításra került, hogy az abban foglaltak a fenti kikötésekkel megfelelnek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A Kérelmező tevékenységének folytatásával kapcsolatban kizáró ok hulladékgazdálkodási szempontból nem áll fenn.

A Felügyelőség előírásait a Hgt., a 98/2001. Korm. rendelet, a 16/2001. Korm. rendelet, a 164/2003. Korm. rendelet és a 45/2004. BM-KvVM együttes rendelet alapján adta meg.

Természetvédelmi szempontból:
A Dabas 0766 hrsz-ú ingatlan országos jelentőségű védett vagy védelemre tervezett természeti területet, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területet közvetlenül nem érint, de közelében, attól alig 500-1000 méterre található a Duna-völgyi-főcsatorna mentén - Kakucs és Dabas település közigazgatási területén - két, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) bekezdése alapján „ex lege” védett lápterület, továbbá az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet által kihirdetett Natura 2000 hálózat Turjánvidék (HUDI 20051) néven jelölt kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési (pSCI) terület, valamint az Országos Területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (OTrT) lehatárolt nemzeti ökológiai hálózat ökológiai folyosójaként megjelölt terület.

A Tvt. 17. § (1) bekezdése alapján: „A 8. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.”

A tervezett elosztó és logisztikai központ területe és annak tágabb környezete intenzíven művelt mezőgazdasági terület, amely elsősorban védett állatok táplálkozóhelye, így a területfoglalás elsősorban a táplálkozóhely megsemmisülését jelenti. A vasút beruházás felőli oldalában cigánycsuk fészkelését észlelték. Az üzem tervezett helyétől a legközelebbi Natura 2000 terület kb. 450 méterre, az ingatlannyilvántartásba bejegyzett ex lege védett lápterület 750 méterre található. A beruházás közvetlen területén védett növényfajok nincsenek jelen.

A tervdokumentáció tartalmazza a közvetett hatásterületen lévő Natura 2000 területekre vonatkozó hatásbecslési dokumentációt. A beruházás az építési fázisban jelent zavaró hatást a terület határán húzódó fa- és cserjesávokban fészkelő madarakra, de ez a hatás jelentősen csökkenthető, amennyiben a nagy területbolygatással járó munkálatokat fészkelési időszakon kívül, augusztus - február között végzik.

Az üzemelés fázisában a zajszennyezés okoz zavarást. A közeli Natura 2000 területeket ért zaj hatás azonban csökkenthető a telep köré ültetett minimum 20 méter széles több szintes növénysáv telepítésével.

A 4604. jelű út Kakucs 0163 hrsz-ú szakasza érinti az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. KvVM rendelet alapján, Turjánvidék néven, HUDI20050 kódszámon kihirdetett kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet, az Ócsa 0285 hrsz-ú szakasza pedig az Ócsa Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 138/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel kihirdetett országos természetvédelmi oltalom alatt álló területet. A szállítási útvonal ezt a szakaszt nem érintheti.

Tájvédelmi szempontból: A beruházás és annak környezete intenzíven hasznosított mezőgazdasági terület. A logisztikai központ létesítményei, különösen a silók, a környező tájban zavaró elemként jelennek meg, ezért gondoskodni kell a telep tájbeillesztéséről, a zavaró elemek takarásáról védőfásítással.

A 4604. sz. út Újhartyán-Dabas összekötő útig terjedő szakaszán a szállítási útvonal közelében lakóingatlanok találhatók. A lakótáj védelme érdekében, a forgalomnövekedés zavaró hatását mérsékelni kell a meglévő fasorok felújításával, kiegészítésével.

A Tvt. 7. § (2) bekezdése szerint, „a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: a) gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről.”


Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak. A tevékenység létesítésének és üzemeltetésének környezetre gyakorolt hatásait nem ítélték jelentősnek, így a környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek.
*

A dokumentációban nem került ismertetésre olyan adat, amely az R. 4. számú mellékletének 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Kérelmező szerint üzleti titkot képez.

A tervezett tevékenység során országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás nem várható.


A fentiek alapján a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. § (1) bekezdésének a) pontja és az R. 5. § (2) bekezdés dc) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

Jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után.

A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 67. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi, továbbá az R. 5. § (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett Dabas Város Önkormányzat Jegyzőjének, aki köteles a határozat kézhezvételét követő öt munkanapon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyző a határozat közzétételét követő három munkanapon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról.

A Ket. 72. § (1) bekezdésének ee) pontja alapján tájékoztatom, hogy a Felügyelőség a Kvtv. 67. § (4) bekezdésében meghatározott eljárási határidőn belül határozott, illetőleg gondoskodott a döntés közléséről, mivel tárgyi eljárásban az ügyintézési határidő leteltének napja: 2010. szeptember 15. A Ket. 33. § (3) bekezdésében foglaltak az ügyintézési határidőbe nem számítanak bele.

A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja.

Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (KR.) 1. melléklet I. fejezetének 49. pontja alapján került megállapításra.
A jogorvoslati eljárás díjáról a KR. 2. § (4) bekezdése rendelkezik.

A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példánya az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldésre kerül.

A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg.

Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a közléstől számított 10. munkanapot követő napon jogerőre emelkedik. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni.

Budapest, 2010. augusztus 18.



Dr. Kónya Katalin s. k.
                                           irodavezető