Új korszakot nyit a televíziózásban a mobil szélessáv terjedése

A rohamosan fejlődő távközlési technológia és az ügyfelek változó igényei alapjaiban alakítják át a médiapiacot, közöttük a televíziózást is, mivel a negyedik generációs (4G) szélessávú mobil internet terjedése a mobil eszközök felhasználóit is bevonja a médiatartalom-fogyasztók körébe - állapították meg a Telenor Magyarország jövőkutató szimpóziumán résztvevő vezető távközlési és televíziós és szakemberek kedden Törökbálinton.

A hagyományos (lineáris) és a tetszés szerint elérhető (on demand) digitális tartalmat közvetítő tévécsatornák és médiavállalatok képviselői, valamint a távközlési szakemberek a tartalomszolgáltatás és a digitális tartalom iránti kereslet jövőjéről folytatott kerekasztal-beszélgetésen egyetértettek abban, hogy a két szolgáltatási terület - bár valamilyen szinten konkurál egymással - üzleti szempontból egymás javára van.

   

A technológiai fejlődés adta lehetőségek kiaknázása egyértelműen a felhasználói élmény egy olyan új és magas szintjét nyitja meg, amely mind a szolgáltatói, mind a fogyasztói oldal hasznára válik.

   

Christopher Laska, a Telenor Magyarország vezérigazgatója a vállalat fenállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett szimpóziumon elmondta: a következő két évtized az innovációról és a szórakoztatásról fog szólni a negyedik generációs mobilhálózat kiépítésének köszönhetően. A Telenor a hipernetre alapozza jövőbeni üzletét. Az országban mindenhova eljuttatják a szélessávú internetet és izgalmas szolgáltatásokkal állnak majd ügyfeleik rendelkezésére.

   

Elhangzott, hogy a Telenor a tavaly novemberben elindított MyTV szolgáltatása a változó felhasználói igényeknek kíván elébe menni. A jövő médiafogyasztója ugyanis amellett, hogy az egyszerű kezelhetőséget keresi, el is várja a személyre szabott médiaszolgáltatást és igényeinek teljes körű kielégítését. Az alapvető szolgáltatói dilemma az, hogyan lehet személyre szabni egy alapvetően tömegszolgáltatást. A Telenor azt az utat választotta, hogy a szolgáltatás építésébe bevonja ügyfeleit, és azt a kutatások eredményére építve fejleszti tovább. A Telenor a hipernet fejlesztésben három területen látja a jövőt, a mobilfizetés, a zeneszám-szolgáltatás és a MyTV.    

Piotr Kabaj, a Warner Music kelet-európai igazgatója a konferencián az észak-európai országok és a Spotify zeneszám-szolgáltató példáján mutatta be, milyen piaci fordulatot tud hozni egy megfizethető előfizetéses szolgáltatás a digitálistartalom-fogyasztásban. Svédországban, Norvégiában és Dániában együtt a digitális zenepiac forgalma 2011-ben 361, 2012-ben 392, 2013-ban pedig 409 millió dollár volt. Miközben az iparág bevétele Svédországban 94 és 6 százalék arányban oszlik meg az előfizetéses szolgáltatás és a letöltések között, addig Németországban 14 és 82 százalék volt ez az arány.

   

A fogyasztói preferenciák a készülékre letöltött zeneszámok felől az online fogyasztás felé tolódnak. Piotr Kabaj rámutatott, hogy a digitális zeneszámok hallgatása rohamos ütemben helyeződik át a személyi számítógépekről a mobil készülékekre, amit a zeneipar a megfelelő értékesítési formák kialakításával igyekszik követni.

   

Bartosz Witak, a Viacom globális kábel- és online média tartalomszolgáltató konszern kelet-európai igazgatója elmondta, hogy a jövő fogyasztási szokásait megjósolni nem egyszerű dolog, mert közvélemény-kutatásokra alapozva egy olyan termék soha nem jöhetett volna létre, mint az iPhone. Az akkoriban megkérdezettek teljesen szükségtelennek tartottak egy olyan funkciókkal rendelkező készüléket, mint az iPhone.    

Előre jelezni már csak azért is nehéz, mert a szolgáltatók maguk is hajlamosak meglévő és működő üzleti modelljeik keretein belül gondolkodni. Mára azonban a továbblépés igénye egyértelművé vált.

   

A tévékészülékek már most sem "hagyományos" készülékként működnek, hanem az élő adás mellett rögzített és letöltött médiatartalom megtekintésére is használják azokat. Emellett megsokasodott az egyéb más képernyők használata is a háztartásokban, olyannyira, hogy mára már 7,7 képernyő van használatban minden háztartásban. A számítógép-képernyők telítettségi aránya a háztartásoknál globális átlagban 64 százalék, az okostelefonoké 45 százalék, a táblagépeké 17 százalék. Az arány Európában sorrendben 81, 63 és 26 százalék.

forrás: MTI