Hajnal volt a mérleg nyelve - meccselemzés
https://negy7.blogspot.com/2012/10/hajnal-volt-merleg-nyelve-meccselemzes.html
Az elvárásoknak megfelelően győzelmet aratott Tallinnban az észtek ellen a magyar válogatott. A meccset Hajnal Tamás döntötte el remekbe szabott góljával, de a Stuttgart irányítója ettől függetlenül is a mérkőzés embere volt. Az elmúlt időben elsősorban válogatottbeli alibizése miatt támadott középpályás ugyanis ezúttal megszokott helyéhez képest egy sorral hátrébb játszott, s így sokkal jobban ment neki, a nemzeti csapat kulcsfigurájaként szervezte a játékot.
Már a kezdő sípszó előtt kisebbfajta meglepetés érte a nemzeti csapat szurkolóit. Egervári Sándor ugyanis több helyen megforgatta a hollandok ellen leszereplő társaságot. Juhász Roland kivételével például lecserélte a teljes védősort, a sérült Koman Vladimir helyére pedig bekerült az NB I-ben bombaformában játszó Koltai Tamás.
A cserék több változást is magukkal vontak. Az örökmozgó Varga jobbhátvédbe kerülésével ismét lett szélsőjátéka a csapatnak, Hajnal Korcsmár mellé vezénylésével pedig nemcsak a nyers erő, hanem a higgadtság is szerepet kapott a középpályán.
Mindkét csapat kimondottan a győzelemre hajtott, hiszen égető szükség volt a három pont megszerzésére ahhoz, hogy tartsák a lépést a Törökországban győző románokkal. Így már az első percekben a tapogatózás fázisát kihagyva egymásnak rontott a két gárda, s a mieink már a hatodik minutumban meg is szerezhették volna a vezetést, ha Koltai jobban céloz fejjel.
A Győr szélsője befelé törve, a balbekk Kruglov és a középhátvéd Rähm között tört a kapura, s Szalaival közösen a levegőben próbálta zavarba hozni a meglehetősen ingatag lábakon álló észt védelmet. Kettejüket és a lendületből érkező Gerát a balszélről elsősorban Dzsudzsák, jobbról pedig Varga látta el labdákkal, amelyek leosztása Hajnal feladata volt. A Bundesligában szereplő fedezet pedig remekül megoldotta ezt a visszavont szervező-feladatot, s higgadt megoldásai nagyszerű alapot szolgáltattak a magyar támadások kialakulásához.
Egyszerű, de nagyszerű gépezet volt ez, melyet a vendéglátók időszakos kontrái sem zavartak meg. A hazai csapat elsősorban a Hajnalhoz hasonlóan visszavont karmesteri feladatokat ellátó Vassziljev, az egykor szintén a Kisalföldön gólokat szóró, a balszélen Vargát zavarba hozni próbáló Tarmo Kink és a Juhászt futóversenyre késztető Oper révén próbált veszélyeztetni - nem sok sikerrel.
A szünet után így megérdemelten szereztük meg a vezetést: Dzsudzsák sokadik beívelését ezúttal kifejelték a védők, de pont jókor és a megfelelő helyre érkezett Hajnal, s nagyszerűen csavart a hosszú felső sarokba. Érdekes belegondolni, hogy eredeti pozíciójából indulva valószínűleg elveszett volna a védők sűrűjében a Stuttgart légiósa, így viszont pont lendületből érkezett a kipattanóra, s még arra is volt ideje, hogy irányba állítsa a labdát, mielőtt letámadták volna az észt védők.
A megérdemelt vezetés megszerzése után visszavett az (amúgy sem túl magas) tempóból a válogatott, s az ellenfél támadásait várva mélyebbre helyezte védővonalát. Ezzel egy időben Hajnal is feljebb lépett Gera mellé, s Korcsmár elősöprögetésével taktikailag kettős előnybe került az Egervári-csapat. Egyrészt a középpályán, másrészt pedig a védőharmad közepén is három a kettő elleni helyzetet hozott elő a változtatás, így mind szervezésben, mind a helyzetek megteremtésében nehezebb dolga volt az északi nyelvrokonoknak.
Murphy törvénye szerint ami elromolhat, az el is romlik. Nem sokáig tarthatott így ez a nyugodt állapot, s előbb Korcsmár, majd bő húsz perccel a vége előtt Gera lecserélésével a középpálya közepének kétharmada a kispadról nézhette tovább a találkozót, Elek és Szabics behozatalával pedig kritikus helyen gyengült meg labdaszerzésben a válogatott. Ezek után emiatt átkerült a baltiak kezébe a mérkőzés irányítása, s hosszú, örökkévalóságnak tűnő percekig támadhattak, annyira nem volt senki, aki elvette volna a játékszert tőlük.
A végén így kis híján meleg lett a pite; a minden mindegy alapon támadó hazaiak ugyanis teljesen beszorították a labdabirtoklásról lemondó magyar válogatottat. A mieink között teljesen megbomlott az összhang, s végül Oper helyzeténél csak egy hatalmas adag szerencsének és Varga bevetődésének köszönhetően nem egyenlített ki az észtek csatára.
Összességében így is megérdemelten nyert Tallinnban Egervári Sándor csapata. A biztató első hetven perc után azonban a találkozó utolsó negyedében alaposan megdolgoztatta a hazai kardiológusokat a kezdeményezést feladó, a védekezést pedig nem túl magabiztosan művelő együttes, amely kedden a Puskás Ferenc Stadionban a nagyságrendekkel erősebb törököket fogadja majd.
Mindkét csapat kimondottan a győzelemre hajtott, hiszen égető szükség volt a három pont megszerzésére ahhoz, hogy tartsák a lépést a Törökországban győző románokkal. Így már az első percekben a tapogatózás fázisát kihagyva egymásnak rontott a két gárda, s a mieink már a hatodik minutumban meg is szerezhették volna a vezetést, ha Koltai jobban céloz fejjel.
A Győr szélsője befelé törve, a balbekk Kruglov és a középhátvéd Rähm között tört a kapura, s Szalaival közösen a levegőben próbálta zavarba hozni a meglehetősen ingatag lábakon álló észt védelmet. Kettejüket és a lendületből érkező Gerát a balszélről elsősorban Dzsudzsák, jobbról pedig Varga látta el labdákkal, amelyek leosztása Hajnal feladata volt. A Bundesligában szereplő fedezet pedig remekül megoldotta ezt a visszavont szervező-feladatot, s higgadt megoldásai nagyszerű alapot szolgáltattak a magyar támadások kialakulásához.
Egyszerű, de nagyszerű gépezet volt ez, melyet a vendéglátók időszakos kontrái sem zavartak meg. A hazai csapat elsősorban a Hajnalhoz hasonlóan visszavont karmesteri feladatokat ellátó Vassziljev, az egykor szintén a Kisalföldön gólokat szóró, a balszélen Vargát zavarba hozni próbáló Tarmo Kink és a Juhászt futóversenyre késztető Oper révén próbált veszélyeztetni - nem sok sikerrel.
A szünet után így megérdemelten szereztük meg a vezetést: Dzsudzsák sokadik beívelését ezúttal kifejelték a védők, de pont jókor és a megfelelő helyre érkezett Hajnal, s nagyszerűen csavart a hosszú felső sarokba. Érdekes belegondolni, hogy eredeti pozíciójából indulva valószínűleg elveszett volna a védők sűrűjében a Stuttgart légiósa, így viszont pont lendületből érkezett a kipattanóra, s még arra is volt ideje, hogy irányba állítsa a labdát, mielőtt letámadták volna az észt védők.
A megérdemelt vezetés megszerzése után visszavett az (amúgy sem túl magas) tempóból a válogatott, s az ellenfél támadásait várva mélyebbre helyezte védővonalát. Ezzel egy időben Hajnal is feljebb lépett Gera mellé, s Korcsmár elősöprögetésével taktikailag kettős előnybe került az Egervári-csapat. Egyrészt a középpályán, másrészt pedig a védőharmad közepén is három a kettő elleni helyzetet hozott elő a változtatás, így mind szervezésben, mind a helyzetek megteremtésében nehezebb dolga volt az északi nyelvrokonoknak.
Murphy törvénye szerint ami elromolhat, az el is romlik. Nem sokáig tarthatott így ez a nyugodt állapot, s előbb Korcsmár, majd bő húsz perccel a vége előtt Gera lecserélésével a középpálya közepének kétharmada a kispadról nézhette tovább a találkozót, Elek és Szabics behozatalával pedig kritikus helyen gyengült meg labdaszerzésben a válogatott. Ezek után emiatt átkerült a baltiak kezébe a mérkőzés irányítása, s hosszú, örökkévalóságnak tűnő percekig támadhattak, annyira nem volt senki, aki elvette volna a játékszert tőlük.
A végén így kis híján meleg lett a pite; a minden mindegy alapon támadó hazaiak ugyanis teljesen beszorították a labdabirtoklásról lemondó magyar válogatottat. A mieink között teljesen megbomlott az összhang, s végül Oper helyzeténél csak egy hatalmas adag szerencsének és Varga bevetődésének köszönhetően nem egyenlített ki az észtek csatára.
Összességében így is megérdemelten nyert Tallinnban Egervári Sándor csapata. A biztató első hetven perc után azonban a találkozó utolsó negyedében alaposan megdolgoztatta a hazai kardiológusokat a kezdeményezést feladó, a védekezést pedig nem túl magabiztosan művelő együttes, amely kedden a Puskás Ferenc Stadionban a nagyságrendekkel erősebb törököket fogadja majd.
forrás: hatharom.hu
