Vezessünk óvatosabban a hőségben!
https://negy7.blogspot.com/2012/06/vezessunk-ovatosabban-hosegben.html
Az elmúlt napokban több olyan halálos és súlyos kimenetelű közúti közlekedési baleset történt, amelyeknél nagy valószínűséggel szerepet játszott a kánikula emberi szervezetre gyakorolt hatása.
Sokan nem tudják, de hőségben sokkal kockázatosabb közlekedni. A szokatlanul nagy melegről köztudott, hogy sokszor erős szerepe van a balesetek létrejöttében. A napokig tartó hőség mindenkit megvisel, fiatalokat, öregeket, egészségeseket s betegeket egyaránt. A kánikulai forróság még a frontokra kevésbé érzékeny emberek szervezetét is megterheli, természetesen egyénenként eltérő mértékben. Miután a hőséghez az egyének eltérően alkalmazkodnak, önmagában ez is komoly veszélyt jelenthet a közlekedésben.
A járművezetők a hőségben általában kevésbé tudnak koncentrálni, a megszokottnál figyelmetlenebbek és sajnos sok esetben türelmetlenebbek, hajlamosabbak az agresszív és durva szabályszegésekre. Gyakori jelenség tehát a lobbanékonyság, a kiszámíthatatlan, szeszélyes magatartás.
A közvetett hatások között figyelembe kell vennünk, hogy a légkondicionáló készülékkel nem rendelkező gépkocsik vezetői nyitott ablakokkal és a sebesség fokozásával próbálnak a hőség ellen ”védekezni”. Ez szintén fokozza a balesetveszélyt.
A gyalogosokról ugyancsak elmondható a figyelmetlen, bágyadt közlekedés. Ilyenkor kevésbé néznek körül az úttestre lépést megelőzően. A tartós melegben a közlekedés résztvevői között is jelentősen megnő a rosszullétek száma. Pl. a szív- és érrendszeri alapbetegséggel élők esetében a növekvő környezeti hőmérséklet esetében fokozódnak a tünetek, gyakrabban fordul elő a vérnyomás hirtelen ’kiugrása’, esetleg szívelégtelenség. A tartós nagy melegnek sajátos hatása lehet az idegrendszerre és a lelkiállapotra is. A hőség gyengíti a szellemi erőkifejtést, egyeseknél tompaságot, közönyösséget, másoknál pedig fokozódó ingerlékenységet, robbanékonyságot vált ki.
A közlekedők eltérő időjárás-érzékenysége nagy szerepet játszik a konfliktushelyzetek kezelésében, a balesetek kialakulásában. Sokaknál fokozottan jelentkezik a koncentráció hiánya, s ez a reakcióidő növekedésében is mérhető. A reflexek tompulnak, a mozdulatok kapkodóvá válnak, s megnő a hibalehetőség.
A legjobb prevenció minden esetben a közlekedési szabályok betartása, de emellett a ’mentális felkészülés’, a gyakorlat, a megváltozott időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodás is fontos.
Aki nehezen viseli a meleget, ebben az időszakban lehetőleg ne vezessen. Ha feltétlenül szükséges elindulnunk, akkor vezessünk kipihenten és gyakrabban álljunk meg pihenni, felfrissülni. Fogyasszunk kellő mennyiségű folyadékot és mindig legyen hűtött ásványvíz, vagy üdítőital a gépkocsiban! Legyünk türelmesek, vezessünk kissé lassabban, tartsunk nagyobb követési távolságot.
A napon álló gépkocsit indulás előtt szellőztessük ki, menet közben használjunk légkondicionálót, vagy gondoskodjunk a levegőcseréről, a friss levegő utánpótlásáról!
Balesetmentes közlekedést kíván az ORFK – Országos Balesetmegelőzési Bizottság!
Sokan nem tudják, de hőségben sokkal kockázatosabb közlekedni. A szokatlanul nagy melegről köztudott, hogy sokszor erős szerepe van a balesetek létrejöttében. A napokig tartó hőség mindenkit megvisel, fiatalokat, öregeket, egészségeseket s betegeket egyaránt. A kánikulai forróság még a frontokra kevésbé érzékeny emberek szervezetét is megterheli, természetesen egyénenként eltérő mértékben. Miután a hőséghez az egyének eltérően alkalmazkodnak, önmagában ez is komoly veszélyt jelenthet a közlekedésben.A járművezetők a hőségben általában kevésbé tudnak koncentrálni, a megszokottnál figyelmetlenebbek és sajnos sok esetben türelmetlenebbek, hajlamosabbak az agresszív és durva szabályszegésekre. Gyakori jelenség tehát a lobbanékonyság, a kiszámíthatatlan, szeszélyes magatartás.
A közvetett hatások között figyelembe kell vennünk, hogy a légkondicionáló készülékkel nem rendelkező gépkocsik vezetői nyitott ablakokkal és a sebesség fokozásával próbálnak a hőség ellen ”védekezni”. Ez szintén fokozza a balesetveszélyt.
A gyalogosokról ugyancsak elmondható a figyelmetlen, bágyadt közlekedés. Ilyenkor kevésbé néznek körül az úttestre lépést megelőzően. A tartós melegben a közlekedés résztvevői között is jelentősen megnő a rosszullétek száma. Pl. a szív- és érrendszeri alapbetegséggel élők esetében a növekvő környezeti hőmérséklet esetében fokozódnak a tünetek, gyakrabban fordul elő a vérnyomás hirtelen ’kiugrása’, esetleg szívelégtelenség. A tartós nagy melegnek sajátos hatása lehet az idegrendszerre és a lelkiállapotra is. A hőség gyengíti a szellemi erőkifejtést, egyeseknél tompaságot, közönyösséget, másoknál pedig fokozódó ingerlékenységet, robbanékonyságot vált ki.
A közlekedők eltérő időjárás-érzékenysége nagy szerepet játszik a konfliktushelyzetek kezelésében, a balesetek kialakulásában. Sokaknál fokozottan jelentkezik a koncentráció hiánya, s ez a reakcióidő növekedésében is mérhető. A reflexek tompulnak, a mozdulatok kapkodóvá válnak, s megnő a hibalehetőség.
Ne feledjék: a balesetek megelőzhetők!
A legjobb prevenció minden esetben a közlekedési szabályok betartása, de emellett a ’mentális felkészülés’, a gyakorlat, a megváltozott időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodás is fontos.
Aki nehezen viseli a meleget, ebben az időszakban lehetőleg ne vezessen. Ha feltétlenül szükséges elindulnunk, akkor vezessünk kipihenten és gyakrabban álljunk meg pihenni, felfrissülni. Fogyasszunk kellő mennyiségű folyadékot és mindig legyen hűtött ásványvíz, vagy üdítőital a gépkocsiban! Legyünk türelmesek, vezessünk kissé lassabban, tartsunk nagyobb követési távolságot.
A napon álló gépkocsit indulás előtt szellőztessük ki, menet közben használjunk légkondicionálót, vagy gondoskodjunk a levegőcseréről, a friss levegő utánpótlásáról!
Balesetmentes közlekedést kíván az ORFK – Országos Balesetmegelőzési Bizottság!
forrás: police.hu
