Egy esélyem volt megelőzni Micheliszt

A háromszoros túraautó-világbajnok Yvan Muller remekül kezdte a 2012-es idényt, hiszen a monzai szezonnyitó hétvége mindkét futamát megnyerte, ám egyiken sem volt könnyű dolga, mert előbbin Gabriele Tarquinivel, majd utóbbin Michelisz Norberttel gyűlt meg komolyan a baja. 

A francia klasszist a monzai versenyt követő sajtótájékoztató után négyszemközt kérdeztük arról, hogy vajon mire ment volna Norbival a második futamon, ha a magyart nem sújtja balszerencse. Amint az válaszából kitűnt, a világbajnoki címvédő igencsak jó véleménnyel van a Zengő Motorsport versenyzőjéről.

- Először is hadd gratuláljak a két győzelmedhez, ennél jobban aligha kezdődhetett volna számodra az új idény, nem igaz? Az időmérő után, amikor Gabriele Tarquini elhozta előletek a pole pozíciót, számítottál arra, hogy végül mind a két versenyt te nyered majd?
- Köszönöm, valóban jól indult ez a szezon, reméljük, a folytatás is ilyen lesz. A kérdésre válaszolva, nem, én sosem számítok a győzelemre, és egyáltalán semmire sem számítok a futamok előtt, csak beülök az autóba, aztán megpróbálom kihozni magamból a maximumot. Soha nincsenek elvárásaim magammal szemben, hogy ezt vagy azt az eredményt szeretném elérni, nekem tényleg mindig csak az a célom, hogy a legjobb tudásom szerint hajtsam végre az éppen aktuális feladatot, aztán vasárnap ráérek ránézni a végeredményt összegző papírra, ami úgy sem hazudik soha.

- Mennyire volt nehéz megelőzni a második futamon Michelisz Norbertet, a magyar versenyzőt?
- Nagyon nehéz volt, mert ő kiválóan védekezett, és mindent elkövetett, hogy maga mögött tartson minket. Azt hiszem, az volt az egyedüli esélyem arra, hogy megelőzzem őt, ha történik vele valami rendkívüli esemény, ami végül be is következett, mert ha jól tudom, akkor elütött valamit a pályán, és ezt követően elment az erő az autójából. Addig viszont tény, hogy nagyon ügyesen tartotta magát előttem, és sehogy sem sikerült megelőznöm, bárhogy is próbáltam.

- Egy madár volt az, amit elütött…
- Igen, úgy tudom, hogy egy galamb. Furcsa egy eset, annyi szent, de ezért is szoktuk mindig azt mondani, hogy ebben a sportban tényleg bármikor bármi megtörténhet.

- Mit gondolsz, meg tudtad volna előzni őt, ha nincs ez a különös eset?
- Na ez az, amit szerencsére már sohasem fogunk megtudni! (nevet) Az biztos, hogy megpróbáltam volna megelőzni őt, de hogy lett volna-e erre ideális lehetőségem vagy sem, az már örök rejtély marad.

- Volt valami konkrét terved vagy ötleted arra, hogy hol előzd meg?
- Nem, ez ezen a szinten már nem így működik. Én sosem szoktam előre eltervezni, hogy konkrétan ezen vagy azon a helyen fogom megelőzni azt, aki épp előttem megy, hanem mindig várok és lesek a lehetőségre, egy apró kis hibára, amire aztán egyből lecsaphatok. Hogy Norbert hibázott volna vagy sem, azt nem tudhatjuk, de tény, hogy látszólag jól viselte a nyomást, hiába támadtuk egyszerre többen is.

Ugyanakkor, mint jól tudjuk, a sportban nincs értelme a „ha”-val kezdődő mondatoknak, és vélhetően magát Michelisz Norbit bosszantja a legjobban, hogy az utóbbi időben mindig közbejön számára valami váratlan probléma a kiugró sikerek kapujában, ám a monzai futam után a szerkesztőségünknek adott nyilatkozatából megtudtuk, hogy továbbra is töretlenül bízik benne, hogy hamarosan végre a szerencse is mellé áll majd.

Márpedig, ha így lesz, akkor vélhetőleg a kimagasló eredmények is jönnek majd, hiszen abban Yvan Mullertől kezdve Gabriele Tarquinin át (interjú itt) Alain Menuig (interjú itt) a WTCC összes külföldi sztárpilótája egyetért, hogy Michelisz Norbinak tehetsége és képességei alapján mindenképp az élmezőnyben lenne a helye.
 forrás: p1race.hu / írta: Borbás Bálint