Fegyelmi tárgyalás tartása iránti kérelem

Közlemény:

A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben Aczél Zoltán sportszakmai tevékenységének felfüggesztéséről az MLSZ Fegyelmi Bizottsága valószínűleg még nem folytatott le eljárást. A Szövetség Fegyelmi Szabályzatának 32. § (2) bekezdése ugyanis lehetővé teszi, hogy már a fegyelmi eljárást elrendelő határozatban felfüggeszthető legyen a sportszakember sporttevékenységének a folytatása. Így feltételezhető, hogy az arra jogosult (pl. az MLSZ elnöksége, elnöke, főtitkára, Fegyelmi Felügyelő Testülete, Fegyelmi Bizottsága) a fegyelmi eljárás lefolytatását indítványozta, mely indítvány alapján a fegyelmi bizottság elnöke elrendelte azt. Az erről szóló határozatában pedig egyben felfüggesztette Aczél Zoltán szakmai tevékenységének folytatását.
A bizottság elnökének az eljárás megindításáról 5 napon belül értesítenie kell az eljárás alá vont személyt.
Egy esetleges fegyelmi eljárás lefolytatása és elsőfokú határozat meghozatala egyébként ellentétes lenne az MLSZ szabályozásával, hiszen így az MLSZ maga sértette volna meg több ponton saját szabályzatát, az értesítési és egyéb garanciális szabályok figyelmen kívül hagyásával.
A Bizottság a Szabályzat értelmében dönthetne úgy is, hogy az eljárás lefolytatását a folyamatban lévő büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti. A fegyelmi tárgyalást legkésőbb az eljárás elrendeléséről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül meg kell tartani.
Rendkívül sérelmes, hogy az MLSZ előbb tájékoztatta a fegyelmi eljárás elrendeléséről a sajtót, mint magát az érintettet. Az pedig, hogy az MLSZ szóvivője olyan látszatot kelt, mintha elsőfokú fegyelmi döntés született volna Aczél Zoltánnal szemben, jogsértő.

forrás: aczel.blogin.hu

Magyar Labdarúgó Szövetség
Fegyelmi Bizottság
Budapest
Kánai út 2.D.
1112
Tárgy: fegyelmi tárgyalás tartása iránti kérelem
Tisztelt Fegyelmi Bizottság!
Alulírott Aczél Zoltán - korábban csatolt meghatalmazással igazolt - jogi képviselőm útján az
MLSZ Fegyelmi Bizottságának I-79/2011-12. számon hozott határozatának megváltoztatása
érdekében az MLSZ Fegyelmi Szabályzatának (továbbiakban FSZ) 51. § (1) bekezdése
alapján a számomra nyitva álló 5 napos határidőn belül fegyelmi tárgyalás megtartását
kérem.
Kérelmem indokául előadom, hogy a fenti számú határozatával T. Cím elrendelte Aczél
Zoltán Ügyfelem ellen fegyelmi eljárás lefolytatását az FSZ 7. § (3) bekezdés i) pontjának ia)
alpontjában foglalt fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt.
A Fegyelmi Bizottság a fegyelmi eljárás lefolytatásának elrendelésével egyidejűleg annak
lefolytatását Aczél Zoltán ellen folyamatban levő büntető ügy jogerős befejezéséig fel is
függesztette, azzal, hogy ezen határozatában Ügyfelem értesítése, és főleg meghallgatása
nélkül a sportszakmai tevékenységének a folytatását is felfüggesztette.
Tisztelettel előadom, hogy az Ügyfelemmel szemben kiszabott szankció teljességgel
méltánytalan és megtorló jellegű, ugyanis a folyamatban lévő büntetőeljárásban Aczél Zoltán
a nyomozó hatósággal maximálisan együttműködve részletes vallomást tett, melyben
büntetőjogi felelősségét nem ismerte el, magát ártatlannak vallotta.
Különösen sérelmes egy csak és kizárólag a labdarúgásnak élő kiváló sportszakemberrel
szemben a legsúlyosabb fegyelmi szankció gyakorlati alkalmazása – még előzetesen is- úgy,
hogy a T. Fegyelmi Bizottság saját hatáskörében a fegyelmi eljárást érdemben egyenlőre nem
kívánja lefolytatni, illetve a tényállást maga nem deríti fel, azt a büntető eljárásra bízza.
Természetesen a szabályzat ismeretében kénytelen vagyok arra az álláspontra helyezkedni,
hogy a jogalkotó célja ilyen fajta előzetes megtorlás nem lehetett, ugyanis az ilyen intézkedés,
mely gyakorlatilag az edzőt élethivatásától és egyben kenyérkereső szakmájától tiltja el
előzetesen, felelősségének megállapítása nélkül, teljességgel elfogadhatatlan és méltánytalan
helyzetet teremt.
Arról nem is beszélve, hogy ezen intézkedés azért is sérelmes, mert gyakorlatilag a szakmai
tevékenység felfüggesztésének hatályát - a büntető ügyben hozott jogerős határozathoz
igazítva – a „végtelen” és bizonytalan jövőbe tolja ki, ugyanis tudva levő, hogy ilyen
horderejű büntető ügyben, ahol a nyomozás nem is csak ügyfelem, hanem számos más terhelt
ellen évek óta folyik, annak lezárása hosszú-hosszú időbe telik.
Fenti intézkedés alkalmazása azért is méltánytalan álláspontom szerint, mert gyakorlatilag
semmibe veszi és kiüresíti az ártatlanság vélelmének jogintézményét, amelyet a büntető
eljárás mellett maga az MLSZ, Fegyelmi Szabályzatában (FSZ 19.§ (1). ) is követendő
jogelvévé emel.
Gyakorlatilag úgy alkalmazza Ügyfelemmel szemben a felfüggesztés szankcióját mintegy
előrehozott büntetésként, hogy a tényállást és a felelősség bizonyítást (19.§ (2)bek.) mellőzi,
még ha erre jogszabályi lehetősége is van, a konkrét esetben ez megtorló jellegű.
Tisztelettel utalok arra is, hogy a 20.§ (1). bekezdés alapján a tényállás felderítése a T. Cím
feladata, és 16.§ alapján fegyelmi büntetést csak akkor lehet kiszabni, ha az FSZ a
cselekményt fegyelmi vétségnek nyilvánítja és meghatározza a fegyelmi büntetés nemét és
mértékét.
A fegyelmi eljárás jellegéből adódóan érdek fűződik annak mielőbbi lefolytatásához és a
felelősség megállapítása esetén a büntetés gyors kiszabásához, így alapesetben ezen idő alatti
tevékenységtől való gyakorlati eltiltás- tekintettel az eljárási határidőkre is – még el is
fogadható.
Álláspontom szerint ez lehetett a jogalkotói akarat is a felfüggesztés jogintézményének
megalkotásakor, ugyanis ha analóg módon tekintjük például a 32.§ (1) bekezdését, akkor azt
találjuk, hogy a „mérkőzésen kiállított labdarúgó játékjogosultságát a kiállítás a fegyelmi
határozat meghozataláig automatikusan felfüggeszti. A fegyelmi vétségét az illetékes
Fegyelmi Bizottság következő ülésén tárgyalni kell, illetve tárgyalás mellőzésével határozatot
kell hozni.”
Tehát azt látjuk, hogy felfüggesztés esetén az eljárást gyorsan, soron kívül le kell folytatni,
értelem szerűen azért, hogy sérelem a bizonytalan helyzetből senkit ne érjen.
Természetesen érthető, hogy a bizonyítékok beszerzése és a tényállás felderítésének terhétegyébként
jogával élve a T. Cím- a büntető ügyben eljáró hatóságokra teszi át, hiszen azok
nyílván valóan a számukra nyitva álló nyomozati eszközökkel szélesebb körben és
hatékonyabban képesek az események rekonstruálására, de ugyanakkor - főleg az időtényező
miatt- a szakmai tevékenység ilyetén felfüggesztése nem elfogadható.
Ügyfelem ugyanis a büntető ügyben hozott jogerős határozatig- és szilárd meggyőződésem
szerint azt követően is- ártatlannak tekintendő, így egzisztenciájának szétzúzása, ő és családja
életének előzetes ellehetetlenítése álláspontom szerint indokolatlan és sértő, úgy, hogy egy
büntetlen előéletű, kifogástalan életvezetésű és szakmai múltu sportemberről van szó, akinek
szakmai teljesítménye a T. Cím előtt ismert.
Mivel a büntető ügy lezárástól tette függővé a T. Cím saját eljárását, kénytelen vagyok az ügy
szempontjából lényeges kérdésekről álláspontomat részletezni az alábbiak szerint.
Az előzetes letartóztatást megszüntető Fővárosi Bíróság határozata alapján is egyértelmű,
hogy, Aczél Zoltán ellen mindössze két – az ügyben tettesnek minősülő személy Sütő László
és Horváth Gábor – terhelő vallomása áll a nyomozó hatóság rendelkezésére, mely személyek
szavahihetőségéhez – főleg az ügy egészét tekintve- erős kétség fér.
Hozzátéve, hogy a tettestársak vallomását a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata és iránymutatása
alapján is fokozottan kell mérlegelés tárgyává tenni, hiszen igazmondási kötelezettség őket
nem terheli, védekezésük gyakorlatilag tág körű és motivációjú lehet.
Az ügyben ez idáig további bizonyíték Ügyfelem terhére nem merült fel, mely azért az ilyen
jellegű ügyekből kiindulva eléggé életszerütlen, míg az egyéb körülmények az ő ártatlanságát
igazolják.
Általános alapvetésként leszögezhető, hogy az eljárás alapjául szolgáló ügyhöz hasonló esetek
áttanulmányozása után, tényként rögzíthető az, hogy a gyanúsítotthoz hasonló posztot
betöltő– tehát edzői minőségben tevékenykedő személyek – igénybevételére a
sporteredmények manipulálása érdekében általában soha nem kerül sor.
Ez már maga a „bunda” sajátságos lélektanából kiindulva is teljességgel életszerűtlen, és
felesleges kockázati tényező, hiszen a megkívánt eredmény elérése evidensen csak és
kizárólag a játszmában tevékenyen részt vevő játékos vagy játékosok magatartásának
következménye.
A mérkőzés befolyásolásában a játékosok segítségre egyáltalán nem szorulnak, sőt pont az
edző beavatása – annak viszonyulása miatt- mindig nagy rizikófaktort jelent a
megvalósításban, arról nem is beszélve, hogy azon okból is logikátlan, hogy a bevétel
szükségtelen aprózódását eredményezi.
Az eljárás tárgyát képező konkrét ügyhöz visszatérve a Főügyészség álláspontja szerint Acél
Zoltán a 2009. április 21. napján lejátszott Honvéd-Siófok labdarúgó magyar kupa elődöntő
előtt elfogadta Sütő László és Horváth Gábor játékosai ajánlatát, miszerint azok fejenként
3.000-4.000euro ellenében legalább két góllal elveszítik a mérkőzést, amelynek érdekében a
terhelt megígérte, hogy ennek megfelelően állítja fel a mérkőzésen a csapatot.
A tagadásban megnyilvánuló következetes terhelti védekezést fenntartva tisztelettel előadom,
hogy a gyanúsításbeli történeti tényállás a valóságnak nem felel meg, és az abból a
bűnösségre levont következtetés is okszerűtlen és közvetett.
Tisztelettel előadom, hogy a gyanúsított a játékosokkal soha a mérkőzések befolyásolására
meg nem állapodott, abban közre semmilyen formában nem működött.
Ennek alátámasztására 1. sz. alatt csatolom az eljárásban érintett 2008-2009- es teljes idényre
vonatkozó kimutatás arról, hogy a Siófok csapata mikor, mely összeállításban állt pályára.
A táblázat áttanulmányozása után tényként szögezhető le, az, ami a mai magyar
futballvalóságot is leképezi, hogy a csapatok rendkívül szűk keretből gazdálkodnak, tehát
egy-egy posztra nem áll rendelkezésre 3-4 különböző játékos, így azok variálhatósága is
gyakorlatilag lehetetlen.
Az eljárásbeli esetre szorítkozva is megállapítható, hogy a Honvéd-Siófok labdarúgó
mérkőzés csapat beosztása sem különbözött lényegileg semmiben a szokásostól, az előző és
az azt követő mérkőzések felállásával lényegileg megegyezett, attól gyakorlatilag nem tért el.
Így azt állítani, hogy a terhelt a kívánalomnak megfelelően állította fel csapatát és ebből a
bűnösségére következtetni okszerűtlen és sérelmes, és meglehetősen közvetett.
Előadom továbbá, hogy a mérkőzés a Labdarúgó Magyar Kupáért folytatott küzdelem része
volt, ahol is a végső győzelem a sportsikeren kívül jelentős anyagi elismeréssel is jár, több
tízmillió forint összegű bevételt eredményez a győztes klubbnak, amelyből szokás szerint
annak edzője is jócskán részesedik.
Tisztelettel előadom, hogy a Honvéd-Siofok meccs végéig gyakorlati esély volt arra, hogy a
terhelt csapata a döntőbe jusson, így megnyíljon a reális lehetősége arra, hogy a kupa
elnyerésével a bevételt realizálja. Már csak ezen okból kifolyólag is a gyanúsított nem volt
érdekelt abban, hogy ezen áhított sportsiker lehetőségének meghiúsításában közreműködjön.
Másrészt fiatal feltörekvő és szakmailag elismert edzőként a kupa győzelem presztizs értékű
elismerés, ami az anyagi előnyökön kívül szakmai előmenetelében is rendkívül előnyös lett
volna, így egy ennyire fanatikus, csak a sportnak élő ember azt nem kockáztatta volna.
Amiatt is életszerűtlen ezen feltételezés, hiszen a kupa győzelem lehetősége maga után vonja
a nemzetközi szereplés lehetőségét is, ahol az eredményekhez igazodó díjazás sem
elhanyagolható ösztönző szempont, persze a szakmai kiemelkedés mellett.
A gyanúsítás másik tényállása akként szól, hogy 2009. május 23. napján lejátszott ZTE-Siófok
magyar bajnoki labdarúgó mérkőzés előtt elfogadta Sütő László és Horváth Gábor ajánlatát,
miszerint 4000 Euró ellenében ő is részt vesz a mérkőzés olyan eredményének
befolyásolásában, hogy legalább két góllal elveszítik a mérkőzést, így ennek megfelelően
állította össze csapatát a mérkőzésen.
Tisztelettel előadom, hogy a csapat szokásos beosztása vonatkozásban ezen tényállás körében
is fenntartom a fent már részletesen kifejtett álláspontomat, azt megismételni itt nem
kívánom.
Ezen tényállás körében is le kell szögezni azt, hogy – tekintettel arra, hogy mindössze két
mérkőzés volt hátra a bajnokságból – a Siófoknak gyakorlati esélye és lehetősége volt arra,
hogy amennyiben a soron következő két meccsen, így a ZTE ellenin is sikeres, akkor a
bajnokságot megnyerheti, amennyiben a konkurens Nyíregyháza csapta a két hátralévő
találkozóját elveszti.
Ennek igazolására csatolom 2. sz. alatt az MLSZ versenyszabályzatát, ahol is a IX. fejezet
67.§ (3) bekezdés kimondja, hogy azonos pontszám esetén a sorrendet elsődlegesen a
bajnokságban elért több győzelem alapján kell megállapítani.
Így a bajnokság megnyerésének realitása mellett- a terhelt személyiségét ismerve- lehetetlen
és életszerűtlen magatartás lett volna a gyanúbeli magatartás megvalósítása.
Tisztelettel hivatkozom még arra, hogy 2009 tavaszán a Siófoknál a „pontprémium” be volt
fagyasztva, ami annyit ejelnt, hogy mind a játékosok, mind pedig edzőjük a győztes, illetve a
döntetlen mérkőzések után alapjárandóságuk mellett további prémiumra is jogosultak lettek
volna, melynek kifizetését a klubb a bajnokságban sikeres szerepléstől tette függővé, mely
plussz motiváció az eljárás alá vont részéről, hogy sikerre vezesse csapatát a megkívánt
vereség helyett.
A terhelt jellemének megismerése is döntő fontosságú a jelen ügyben, melynek igazolására 3.
sz. alatt csatolom a pályatársak véleményét Aczél Zoltánról.
Összefoglalva őt egy rendkívül elhivatott, fanatikusan csak a sportnak élő és szakmailag is
elismert sportembernek ismerték, akitől még a bunda gyanújának árnyéka is messze állt, róla
azt elképzelni nem tudják.
Szakmai karrierje felfelé ívelt, fiatal sikeres edzőként azt kockára tenni semmilyen anyagi
előnyért nem lett volna képes.
A szakmai érveken túl előadom, hogy Aczél Zoltán a futball edzőségen – mely élethivatása
volt, és jelenleg is az – máshoz nem ért, végzettsége sincsen, így azt feladni és veszélyeztetni
nem akarhatta, hiszen egzisztenciáját is ezen szakma alapozta meg, ebből tartotta el családját,
köztük három gyermekét is.
Mindezen körülmények indokolttá tették volna, hogy sportszakmai tevékenységének
felfüggesztése előtt a Fegyelmi Bizottság lehetőséget biztosítson Ügyfelemnek a védekezésre.
Az FSZ 21. § szerint: „Aki ellen eljárás indult, jogosult arra, hogy az elrendelés okát, annak
tartalmát megismerje, kérdéseket és észrevételeket tegyen, valamint a fegyelmi eljárás
szabályai által meghatározott eljárási cselekményben részt vegyen.” Tárgyalás tartása nélkül
Ügyfelem védekezési jogai nyilvánvalóan sérülnek.
Tisztelettel utalok arra is, hogy a szakmai tevékenység felfüggesztésének alkalmazása
álláspontom szerint párhuzamba a vezetésre való jogosultság szünetelésének
jogintézményével nem hozható, bár annak hatálya is valóban a engedély helyszíni
elvételének, a büntetőeljárás megindításától, illetve ismeretlen tettes ellen indult eljárás esetén
a megalapozott gyanú közlésének napjától a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, de csak
és kizárólag akkor, ha az eljárás közúti veszélyeztetés [Btk. 186. §], közúti baleset okozása
[Btk. 187. § (2) bekezdésében meghatározott] minősített esete, illetve a járművezetés ittas
vagy bódult állapotban (Btk. 188. §) elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult.
A felsorolt közlekedési bűncselekmények azonban kivétel nélkül tartalmaznak olyan elemet,
mely a külvilágban viszonylag objektív módon megnyilvánul. Gondolok itt arra, hogy a
közúti balesetnél a maradandó fogyatékosságot eredményező sérülés vagy halál ténye
szemmel látható eredmény, míg az ittas vezetésnél az alkoholos befolyásoltság vagy bódult
állapot szintén speciális mérési eredményekkel kimutatható és alátámasztható.
Így ezen bűncselekmények bekövetkezése és aztán nagy arányban a felelősség megállapítása
viszonylag könnyebben megítélhetően megállapításra is kerül, így a vezető kivonása a
forgalomból általában indokolt.
Tehát míg a közlekedési bűncselekmények vonatkozásában a vezető, mint elkövető pontos
kiléte, annak pl, ittas állapota megállapítható, addig ezzel szemben a vesztegetési cselekmény
jellegénél fogva, - így a konkrét ügyben is,- rendkívül szerteágazó tényállású és emellett mind
maga a tényleges elkövető, mind a felelősség megállapítása csak és kizárólag az eljáró bíróság
mérlegelő tevékenységén alapul.
Tehát - hacsak nem tettenérésről van szó,- annak kimenetele, hogy a terhelt felelőssége
megállapításra kerül e egyáltalán, sokkalta kétségesebb. Így ez esetben a szakmai tevékenység
felfüggesztése nem lehet indokolt, hiszen egyáltalán nem valószínűtlen, hogy évek elteltével a
büntető eljárás felmentéssel zárul, de addigra már gyakorlatilag a T. Cím intézkedése miatt
jóvátehetetlen károkat kénytelen elszenvedni az érintett.
Nem véletlen álláspontom szerint, hogy maga a büntető eljárás sem alkalmaz előzetesen
foglalkozástól eltiltást, hiszen annak elbírálása, hogy a szakma folytatására méltó e pontosan
az eljárás feladata.
Tisztelettel utalok arra is, hogy a Szabályzat korrupció jellegű cselekmények szankcionálására
maga is rendelkezik az eltiltásról (109/B§ (2).bekezdésében) ahol is annak ideje sportvezető
esetében maximálisan is két évig tart, szemben azzal, hogy jelen ügyben előreláthatólag a
büntetőeljárás jogerős befejezése ennél hosszabb időt is igénybe vehet, így az előzetes
„biztonsági” felfüggesztés jóval terhesebbé válhat, mint maga a szankció.
Tisztelettel hangsúlyozom azt is, hogy a T. Cím álláspontjával ellentétben véleményem szerint
a sporttevékenység felfüggesztésének alkalmazása nem kötelezően és semmiképpen nem
automatikusan alkalmazandó intézkedés, ez a Szabályzatból nem olvasható ki, abból pontosan
az derül ki, hogy kiszabása csupán választható lehetőség.
Automatikus felfüggesztéssel álláspontom szerint csak és kizárólag a labdarúgónak kell
számolnia a 32.§ (1) és (3) bekezdésében foglaltak alapján, ilyen rendelkezést a
sportszakember esetében a Szabályzat nem tartalmaz.
Mindezekre tekintettel indokoltnak tartjuk az ügyben tárgyalás megtartását, és az FSZ 52. §
(1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a határozat az irányú megváltoztatását
indítványozzuk tisztelettel, hogy Ügyfelem sportszakmai tevékenységének felfüggesztéséről
szóló intézkedést a T. Fegyelmi Bizottság visszavonni szíveskedjen.
Tisztelettel utalok nyomatékosan arra, hogy a szakmai tevékenység felfüggesztése a T.
Címnek nem kötelezettsége, csupán lehetősége, így ennek tükrében tisztelettel kérem, hogy
annak alkalmazását - a jelen ügy konkrét enyhítő körülményeit figyelembe véve méltányosan
eljárva- mellőzni szíveskedjen.
Tisztelettel kérem, hogy jelen kérelmemnek helyt adni, és a kitűzött tárgyalás időpontjáról
mielőbb értesíteni szíveskedjenek.
Kelt Szombathelyen, 2011. december 15.
Tisztelettel:
Aczél Zoltán
Képv.:
Dr. Czeglédy Csaba ügyvéd